Ha valakire, vagy valamire azt mondjuk, hogy “átlagos”, az legtöbbször nem éppen dicséret. Sőt, inkább lekicsinylő, hiszen ki szeretné magáról, a teljesítményéről ezt hallani: átlagos…
Pedig az, hogy átlagos, nem pont azt jelenti, amire elsőre asszociálsz. Az átlagos valójában egyáltalán nem rossz.
Ha azt vesszük, kb. 70 százalékunk átlagos. Ez puszta matematika, kérlek ne szívd mellre 🙂 Amúgy ez a “ne szívd mellre” mekkora légzőgyakorlatos szleng, atyaúristen, most esik le 😲 De vissza a témához 😁 Szóval:
Ha fittségről beszélünk, belátni azt, hogy átlagosak vagyunk azt jelenti, hogy realistán és őszintén viszonyulunk a testmozgás életünkben játszott szerepéhez. Hogy tudjuk, hogy nem az olimpiára készülünk, sem világcsúcsok megdöntésére, hanem az egészségünkért mozgunk. Értjük, hogy mit jelent számunkra a mozgás, hogy milyen a számunkra hasznos mozgás(!), ami tartósan az életünk része lehet, sőt, kell, hogy legyen.
Kattints ide a folytatásért