Képzeljétek, készítettem egy kerti padot! Oké, de hogy jön ide a spiritualitás? Hát így:
Az elszállt fazonoknak fontos a földelés.
Ha inkább elméleti ember vagy, nem az a gyakorlatias típus; ha (túl) sokat agyalsz, de a cselekvés, a megvalósítás nem az erősséged; ha veled kapcsolatban is elhangzott már, hogy “na az életből felmentett spiri/művész/filozófus stb.”, akkor valószínűleg te is ebbe a csoportba tartozol.
A jóga szerint a gyökércsakra a felelős a kapcsolatodért a fizikai, az anyagi világgal. Tágabb értelemben az életfunkciók, a biztonságérzet, az önértékelés, az életerő tartozik a gyökércsakrához.
Mivel én is ebbe a csoportba tartozom, évek óta keresem a gyökércsakrát erősítő kihívásokat. Ilyenek a kertészkedés, a barkácsolás, de a súlyzós edzés is, sőt, a karatét is részben ezért kezdtem el – minden, ami fizikai munka, ahol kontaktba kerülsz az anyagi világgal.
Nyilván küzdök vele, de ez is a feladat része. Aztán persze itt is bebizonyosodik az alap igazság, hogy gyakorlat teszi a mestert – minél többet foglalkozol valamivel, annál ügyesebb leszel benne, annál több lesz a sikerélményed, nő az önbizalmad, már nem menekülsz automatikusan minden “földi dolog” elől, hogy hagyjuk, én béna vagyok az ilyesmihez, hanem fogod magad és megcsinálod, ami megint megerősít és tádámm!! már helyre is billent az egyensúly spiritualitás és materializmus között 
Na azért annyira nem, hogy ne írjak egy ilyen filozófiai értekezést egy szimpla kerti pad elkészítése kapcsán is 
de dolgozom rajta! 
