A normális illúziója

Kíváncsi lennék, hogy élitek meg a jelenlegi helyzetet!

Nem elsősorban az érzelmi részére értem, hiszen nem nehéz megtippelni, hogy a kívülről jövő kényszer a sémáink megváltoztatására mindig frusztrációt szül, maximum a mértékében és a konkrét megnyilvánulásában lehetnek különbségek.

Inkább az érdekelne, hogy milyen tanulságokat szűrsz le ebből az egészből!

Az elmúlt pár hét alatt kidühöngted magad; sajnáltad is eléggé; szidtad, akiket okolsz… rendben! De remélem mostanra eljutottál odáig, hogy ez van és lehet, hogy egy darabig még ez is lesz – muszáj kihozni belőle, amit ki lehet.

Biztos vagyok benne, hogy abban egyetértünk, hogy minden helyzetből tanulhatunk. Nagyon remélem, hogy abban is, hogy olyan nincs, hogy felteszem a kezem, kész, vége!*

“Ember: küzdj és bízva bízzál!”

Úgyhogy lássuk: te mit tanulsz belőle? Mit viszel tovább arra az időszakra, amikor már újra normalizálódik a helyzet – jelentsen ez bármit is – hogyan módosítja (vagy erősíti meg) a szemléleted, amit most tapasztalsz?

Hogyan épít a válság?
Mit ad neked a veszteség?

Mire gondolok? Pár példa:

Rájössz, hogy az otthonról dolgozás királyság és nekiállsz megszervezni, hogy mostantól – lehet, hogy csak részben, de – megoldható legyen.

Vagy rájössz, hogy milyen jó is az erre kitalált munkahelyi környezetben dolgozni és már egyáltalán nem is utálod a munkahelyed 😉😃

Vagy: az élet kivetette veled a mindig bennhagyott szabidat és bizony – az első pár nap/hét frusztráltsága után – baromi jól esett végre kipihenned magad! Soha többé nem fogod elspórolni a pihenést – feltöltődve százszor jobban megy a munka is!

Esetleg megállapítod, hogy a vágyott nagy szabadság hosszabb távon még sok is… Pont jó az úgy, hogy dolgozol (de akkor arra fókuszálsz, ahelyett, hogy a szabadidődről ábrándozol) és utána viszont 100 százalékosan kikapcsolódsz és töltődsz (és olyankor már nincs csak még ezt befejezem, csak még ránézek az e-mail-jeimre stb.)

Belátod, hogy többet kellene lenned a családoddal, kevesebbet a Facebook-on… vagy pont, hogy többet kellene foglalkoznod az online világgal, mert egy mukkot sem értesz belőle… 🤷‍♂️

Kiderül, hogy a biztosnak hitt munkahely csak illúzió… ideje több lábon állnod és rugalmasabban figyelni a lehetőségeket – az, hogy a változás az egyedüli állandó, és a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség az egyik aduász, nem csak üres dumák.

És így tovább, szerintem érted, mire gondolok!


Ahelyett, hogy vadul sajnálod magad: tanulhatsz, új utakat kereshetsz (minden téren), új szokásokat alakíthatsz ki…**

Például rendszeresítheted a mozgást az életedben! 😉🤸‍♂️

A lényeg, hogy keresd a lehetőségeket, keresd a pozitívat!

Nem azért, mert attól kevesebb lesz a negatív.
Hanem azért, mert a pozitív szemlélet visz előre!

Ha a negatívra fókuszálsz: megkeseredsz, befordulsz, feladod.

Ha viszont meglátod a jót, a szépet, a pozitívat: egyértelmű, hogy van miért küzdened!

Szóval, ki vele! Téged mire tanít a járvány?


* Ha mégis úgy érzed, hogy megoldhatatlan helyzetbe kerültél, akkor ne habozz segítséget kérni! Nem ciki, van ilyen, más is járt már így, de tényleg! Ebben az alábbi cikkben ugyan elsősorban a férfiakat szólítom meg, a “macsóizmus” miatti extra érintettségük okán, de mindenki kerülhet ilyen helyzetbe. Merj segítséget kérni! http://jogatorna.hu/ferfilelek/

** Motiváció helyett: a szokás hatalma – avagy hogyan lesz a fellángolásból tartós eredmény http://jogatorna.hu/motivacio-helyett-a-szokas-hatalma/

Bónusz: Mire vagy képes? Amit el tudsz képzelni. Hát van képed hozzá?! 🙂🙃 Egy kis filózás, tudományos alapon, gondolatébresztésnek http://jogatorna.hu/mire-vagy-kepes/