Írtam a múltkor, hogy nem vagyok dietetikus, nem tartom magam szakértőnek. Gondoltam megmutatom, hogy hobbistaként is hozzá lehet férni azért érdekes cikkekhez a növényi táplálkozást illetően. Az alábbi cikkrészletet a No Meat Athlete oldalról hoztam nektek:
Már sok tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy
ha valaki erős, stramm akar maradni idősebb korára,
érdemes több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztania
A pozitív hatás mennyiségfüggő, azaz minél több gyümölcsöt és zöldséget eszel, annál lassabban gyengülsz és annál magasabb energiaszinten maradsz idősebb korodban.
Mivel ezek a tanulmányok pusztán a megfigyelésen alapulnak, így önmagukban nem bizonyítják az ok okozati összefüggést, hiszen sok egyéb tényező is befolyásolhatja, hogy valaki hogyan öregszik és akármennyire is igyekszel ezt figyelembe venni a felméréskor, a téma túl általános tudományos szintű következtetések levonásához.
De mi történik, ha egyes növényeket tudományos módon,
konkrét esetekben tesztelünk?
A The Journal of Sports Medicine and Physical Fitness cikke szerint látványos eredményre jutottak, amikor azt vizsgálták, milyen “a spenót étrendkiegészítés hatása a testgyakorlás indukálta oxidatív stresszre”.
“Spenót étrendkiegészítés” alatt azt értették, hogy a tesztalanyoknak friss, nyers spenótleveleket adtak, 1 grammot testsúlykilogrammonként, naponta, két hétig. Utána lefuttattak velük egy félmaratont.
Arra jutottak, hogy “a hosszan tartó, napi rendszerességű szájon át történő spenót étrendkiegészítés” – ööö, ez azért elég vicces definíció a salátaevésre 😁 – “csillapító hatással bír az oxidatív stressz és az izomkárosodás ismert biomarkereire.”
Kiderült, hogy a spenótevés hatására a testünk jobban boldogul
a fizikai aktivitás okozta stresszel!
Egy félmaraton lefutása után komoly impulzuscsúcs jelenik meg az oxidatív stressz vonatkozásában, a vér malondialdehid szintje (az MDA az oxidatív stressz egyik biomarkere) órákig, vagy akár napokig magas marad. Ebben még nem volt különbség a spenótot fogyasztók és a nem fogyasztók között: az előtte-utána vérvizsgálat a spenótevő csoportban is hasonló eredményt mutatott.
A sportolás okozta izomkárosodás mértékét a kreatin-kináz “szivárgásának” szintjével mérik (ennek az enzimnek az izmaidban kellene lenni és nem a véredben, ahova izomkárosodás útján kerülhet). A tesztalanyok kb. 100 U/L kreatin-kináz szinttel indultak és ennek a dupláját mérték két órával a félmaraton után.
A verseny utáni következő napon mutatta meg a spenót az igazi erejét, a késleltetve támadó izomláz idején lett valóban látványos a különbség a két csoport között.
A spenótot kihagyó csoport kreatin-kináz szintje elérte a 600 U/L-t, míg a spenótot fogyasztó kontrollcsoportnál a kreatin-kináz újra 200 körüli U/L szintet mutatott!
A spenót hatására eltűnt a szokásos másnapi kreatin-kináz csúcs!
Micsoda izgalmak, kedves olvasóim, miccccssoda őrületes izgalmaknak vagyunk tanúi kérem szépen! 🙂
Viccen kívül: ha minket közepesen is hoznak lázba a kreatin-kináz szintjében történő változások, versenysportolóként nagyon fontos a gyorsabb regenerálódás, mert azt jelenti, hogy előbb térhetsz vissza a komoly edzésmunkához. A kutatók, akik a cikket publikálták, mindezt a spenót gyulladáscsökkentő hatásának tulajdonítják.
Ez a hatás nem csak a spenót kiváltsága: egy 2016-os tanulmány
nagyon hasonló védőhatást mutatott ki fekete ribizli fogyasztása esetén
Komoly súlyzós edzés után az izomkárosodást jelző mutatók felmennek és fent is maradnak, ha viszont ugyanolyan mértékű edzésmunka után bogyós gyümölcsökből készült italt iszol, bár a biomarker értékek ugyanúgy felugranak, de hamar vissza is térnek a normál értékre.
(Az eredeti cikk szerzője Dr. Michael Geger belgyógyász, New York Times bestseller szerző, nemzetközileg elismert előadó táplálkozási, élelmiszer-biztonsági és közegészségügyi témákban, a NutritionFacts.org alapítója. Dr. Geger az American College of Lifestyle Medicine alapító tagja, klinikai táplálás specialista. Mindkét könyve, a “How Not to Die” és a “How Not to Die Cookbook” New York Times bestseller lett, minden könyvből származó bevételét jótékony célokra fordítja.)
