Sokat számít, ha a fájdalomra nem működési zavarként tekintesz, hanem pont, hogy a működő önvédelmi rendszered részeként.
A fájdalom nem hiba, hanem a szükséges figyelmeztetés!
Amivel a tested azt jelzi, hogy változtass azon, amit csinálsz, mert neki ez így nem jó.
Ha ezt megérted, többé nem éred be tüneti kezeléssel. Ha beindul a tűzjelző, megoldódik a probléma, ha lekapcsolod? A tűzzel foglalkozz!
Így már talán elfogadod, hogy ilyen értelemben a fájdalom a barátod. Segíteni akar: vedd észre, amit a tested addigi finomabb jelzéseiből sajnos nem sikerült és cselekedj! Ha így gondolsz rá, nem ellenségként, már jobb helyzetből indulsz neki a megoldáskeresésnek.
A tested ugyanis sejtszinten reagál arra, amit mondasz neki. Igen, a negatív gondolatokra és a pozitívakra is. Arra, ahogy magadról, a helyzetedről gondolkozol. Ahogy magaddal beszélsz (és ahogy engeded, hogy mások beszéljenek veled, de ez egy másik történet).
Hívhatjuk önbeteljesítő jóslatnak, önszuggessziónak, vagy mentális erőnek: működik! (Ezért ne fesd az ördögöt a falra.)
Persze semmi sem csak fejben dől el, meg kell dolgoznod érte. De ha fejben feladod, elbuksz. El kell hinned, hogy sikerüljön!
A szavak igenis számítanak!
Vedd vissza az uralmat a szavaid, a gondolataid fölött és vedd vissza az uralmat az egészséged fölött!
Ui. Mielőtt azt hiszitek, hogy valami hű de megfejtőnek gondolom magam: az ilyeneket magamnak is írom, emlékeztetőül, mert néha egy egyszerű náthától is megborul az ember, hát még ha tényleg fáj valami. Úgyhogy most éppen önszuggerálok itt, ha tudni akarjátok, csak gondoltam hátha nektek is jól jön 😉🙏❤️
Ja és a kép régebbi, és amúgy is csak illusztráció! Nem vagyok beteg! Sőt:
🎶 “Jól-vagyok-jól-vagyok-egészséges-vagyoook” 🎶
🙂
