Gyakorlati tanácsok térdfájásra
A modern életmód egyik alapvető következménye, hogy mozgásszervrendszerünket az eredeti funkciójától eltérő körülmények között használjuk, magyarul másképp, mint amire tervezték. Ezek az életmódbeli változások az utóbbi évtizedekben zajlottak, pár generáción belül, így aztán bármennyire is alkalmazkodó az emberi test, ennyire gyorsan nem tudunk adaptálódni. Valahogyan pedig muszáj lekövetnünk ezeket a folyamatokat és enyhítenünk a következményeket, különben testünk idő előtt megöregszik, megkeserítve a mindennapjainkat.
Ami a jó hír: ma már ismerjük annyira a testünket és a működését, hogy meg tudjunk válaszolni olyan gyakran elhangzó kérdéseket, mint pl. hogyan enyhítsem a hátfájást? Mit tegyek derékfájás esetén? Hogyan előzzem meg a porckorongsérvet? Hogyan kerüljem el a műtétet sérv esetén?
Illetve a mai témánk:
Fáj a térdem, mitől lehet?
Mit csináljak? Mozogjak?
Vagy pihentessem?
Első körben tisztázzuk: ha valami folyamatosan és az életminőségünket befolyásolóan fáj, tudnunk kell az okát, ehhez pedig irány az orvos.
Bármennyire is divatos manapság alternatív megoldásokat keresni, bármennyire is erre ösztönöz minket az egészségügy helyzete, a kilométeres várólisták, a túlterhelt és emiatt általában nem túl empatikus orvosok, akik idő- és hangulat hiányában nem bánnak bőkezűen az információval, ritkán magyarázzák el a miérteket és hát lássuk be, lelki támogatással, bíztató szavakkal is híján vannak pont amikor a legbizonytalanabbak vagyunk. Viszont az orvosok tudására és a diagnosztikai műszerekre, amik a rendelkezésükre állnak, nincsen alternatíva, ők tudják megmondani nekünk, mi a helyzet. Ahol érdemes megvizsgáni a lehetőségeket, az a kezelés módja.
Ha a térded rosszalkodik, nincs mese, muszáj kicsit elmélyedni abban, hogy egyáltalán mi az a térd? Ismerkedjünk meg – legalább címszavakban – ezzel az érzékeny műszerrel.
A térd anatómiája
A térd a combcsont és a sípcsont közötti ízesülés, amelyet szalagok stabilizálnak minden oldalról: a két oldalszalag a térd belső ill. külső oldalán, valamint a keresztszalagok, melyek az előre ill. hátra kimozdulást gátolják. A feladatuk a térd stabilizálása. Ha ne adj isten valamilyen sérülés következtében megnyúlnak, a térd instabillá válik, instabil, lötyögős térd esetén pedig várhatóan felgyorsulnak a kopási folyamatok.
Mivel a combcsont és a sípcsont egymás felőli végei nem tökéletesen illeszkednek, a csontvégeket borító ízületi porc funkcióját két extra porc sarló, az ún. meniscusok segítik – enyhítik a súrlódást és a járás közbeni ütődés hatását is csillapítják.
A térd elsődleges mozgása a csuklószerű oda-vissza hajlítás-feszítés, egy függőleges síkban a bokával. A behajlított térd bizonyos szintig képes oldalirányú csavarodásra, rotációra – ezt is a keresztszalagok szabályozzák. Az, hogy képes erre, nem jelenti automatikusan, hogy szereti is: minden ilyen csavarodó mozgás terheli a szalagokat és a meniscusokat is.
Ezért törekedj rá, hogy kerüld a térd csavarodását.
Ha szükséges, csípőből rotáljuk a teljes lábat és ne a térdet feszegessük.
A térd sérülései nem mindig hirtelen, azonnal jelentkező tünetekkel járó események, mint pl. amikor beleszállnak oldalról a focistába, vagy amikor az ejtőernyős rosszul ér földet és szakad minden. A helytelen testtartásból, vagy nem megfelelően megválasztott-kivitelezett mozgásból eredő lassú kopás, lassú nyúlás hosszútávon ugyanúgy tönkreteszi a térdet. Fontos, hogy bármit mozogsz, sportolsz, figyelj oda, hogyan teszed. Előfordulhat, hogy azt hiszed, hogy a rendszeres sportolással csak jót tehetsz magadnak, de ez nem minden esetben igaz: a jól megválasztott gyakorlatok és a helyes kivitelezés a lényeg.
Hadd említsem meg, hogy vannak a térdünk működését befolyásoló velünk született anatómiai jellemzőink. Ezért van, akinek jobban oda kell figyelni a részletekre, míg másoknál természetes a normál funkció. Akár X akár O lábad van, eltérően terhelődik a a térd (de valójában ezek a jellemzők az egész testedre kihatnak). Ez nem azt jelenti, hogy neked annyi, kész, vége, nincs mit tenni, hagyjuk az egészet. Ne háríts, tessék szépen vállalni a felelősséget és utánajárni, hogy a te helyzetedben milyen mozgás javasolt ill. ellenjavallt, hogyan ellensúlyozhatod, amit a gép dobott, és hajrá!
Gyakorlatok térdfájásra
Adódik a kérdés: hogyan segíthetjük a térd helyes működését, mivel segíthetjük a térd stabilitását?
Erősítés
Ha a térdet körülvevő izmokat egyenletesen erősítjük, sokat tehetünk a térd stabilitásáért. A hangsúly az egyenletesen van: régebben a comb elején található quadriceps femoris, a négyfejű combizom erősítését tartották elsődlegesnek a térd szempontjából. Ez a négy részből álló izom együttesen végzi a térd feszítését: közös tapadási pontja előtt a négy izomfej együttesen a térdkalács alapjára húzódik rá és végül a sípcsonton tapad. Jelentős izom, a test súlyát is tartja, a térd stabilizálásában is jelentős szerepet vállal, viszont a teljes és egészséges térd stabilitáshoz a térdet körülvevő összes izom harmónikus erősítése szükséges.
A jól megválasztott jóga gyakorlatokkal amellett, hogy minden térd stabilizáló izmot egyenletesen és szépen fokozatosan erősíthetsz, a lassú, statikus elemekkel is operáló gyakorlás a térbeli tájékozódásodat, az egyensúlyodat is fokozottan fejleszti, miközben lehetőséget ad a testhelyzetek tudatosítására, kielemzésére. Amire mondjuk a fokozott tempójú mozgás – pláne ha az extra terhelés miatt kb. az életedért küzdesz – nem annyira alkalmas.
“A jóga mindenre jó”
Fontos megjegyezni, hogy a jóga önmagában nem csodaszer, nem minden típusú jóga támogatja a térd rehabilitációját. Lássuk be, a kínai cirkuszt idéző mutatványok például nem feltétlenül az egészségről szólnak. Minden felelős jógaoktató beláthatja, hogy a jóga gyakorlást muszáj a mai modern nyugati életmódunkra és az ebből fakadó nehézségeinkre, valamint a személyes helyzetünkre adaptálni – ami működik a fiatal balettosnak, életveszély az évtizedekig ülőmunkát végző nyugdíjasnak.
Bizonyos jóga ászanák viszont csodákra képesek, pláne rendszeres gyakorlással. A lényeg: a térdet ne csavargasd, stabilizáld!
Nyújtás
Elsősorban a sportolóknak, rendszeresen mozgókak írom:
Könyörgöm, nyújtsatok!
A nyújtás nem valamilyen szükséges rossz, hanem alapvető fontosságú része a testgyakorlásnak, ugyanúgy, mint mostohatestvére, a bemelegítés. Anélkül, hogy belemennék a részletekbe: mint mindenben, itt is az egyensúlyon van a hangsúly, mégpedig a stabilitás-mobilitás egyensúlyán. Hiába vagy brutál izmos, ha képtelen vagy lehajolni, ha valamit elejtesz (vagy felnyúlni a polcra a fehérjeporért, bocs).
Ha nem mozogsz rendszeresen, akkor egyrészt sürgősen változtass ezen, másrészt olyan mozgást válassz, amiben magától értetődő a nyújtás. Pontosítok: mivel minden mozgásnak ilyennek kellene lennie, olyan szakembert válassz, aki komolyan veszi a nyújtást, aki megtanít okosan nyújtani.
A nyújtással nem csak konkrétan az izmokra hatsz, hanem a környező részekre (egyel szakmaibban: anatómiai képletekre) is. Bár szalagot konkrétan nem nyújtunk meg, hiszen a megnyúlt szalag elveszíti stabilizáló szerepét, az óvatos nyújtás jó hatással van a szalagokra is. Ahogy az izom összehúzódása erősíti az izmokat és a tengelyirányú terhelés erősíti a csontokat, a megfelelő irányú és intenzitású nyújtás erősíti a szalagokat.
Amennyire egyértelműnek tűnik, hogy ha nyújtás, akkor jóga, annyira fontos megemlíteni, hogy óvatosan és ésszel alkalmazva. Olyan emblematikus jóga pózok, mint a lótuszülés, a padmászana, illetve a hős póz, a vírászana (pláne a fekvő variációja) bizony remekül alkalmasak a térdeink kinyírására.
Megint megemlíteném a kínai cirkuszt, a kétségkívül látványos haladó jóga pózokat, amelyeket egész egyszerűen nem javaslok senkinek. Azon kívül, hogy a tényleg haladó gyakorlók színesítik velük a gyakorlásukat, nincs funkciójuk a mai életben, egészség szempontból semmiképpen. Pont ezek a gyakorlatok, illetve az egyszerűbb ászanák eltúlzott (mondjuk ki: helytelen) kivitelezése, amelyek miatt a jógát azonosítják a hipermobilitással. Márpedig akármerre is billen az egyensúly a stabil-mobil tengelyen, az egészségtelen. Ha túlnyújtasz, borul az ízületi stabilitás. Ebből ered, hogy sok gyógytornász egyenesen tiltja a jógázást.
Különben sem értem igazán, hogy jön össze az extrémitás, az egészséget figyelmen kívül hagyó magamutogatás a jóga szellemiségével, de ez már legyen az én bajom.
A jóga egészének elutasítása természetesen ugyanolyan badarság, mint a “jóga mindenre jó” másik véglet. Ésszel kiválasztva és kivitelezve a jóga ászanák pontosan azt adhatják, amire szükséged van.
Mi a teendő?
Régebben elterjedt volt az a nézet, hogy ha valami fáj: pihentesd. Ez az elmélet még a nyolcvanas évek végén megdőlt, bár azóta is felettébb jól tartja magát a köztudatban. Zárjuk is rövidre a dolgot:
okos mozgatás > pihentetés
Ne feledd: ha tüneted van, már fáj, első az orvosi kivizsgálás. Ennek eredményét figyelembe véve keress egy jó szakembert. Ha kell, gyógytornászt, fizioterapeutát. Ha ők gyógyultnak nyilvánítanak, akkor se dőlj hátra: jöhet az okos mozgás, mégpedig, ha jót akarsz magadnak, egy életen át. Keress egy olyan mozgásformát és főleg oktatót, aki odafigyel rád és a személyes igényeidre és ha kell, módosít, magyaráz, és segít abban, hogy kitörj abból a mókuskerékből, ami a fájdalomhoz vezetett. Türelem, kitartás: ha elindulsz a jó úton, előbb-utóbb, nincs mese, célba érsz – az eredmény garantált!
Az ülő életmód és a térdfájás
A modern életmód, elsősorban a sok ülés miatt bizonyos izmaink lerövidülnek és beállnak, más izmaink megnyúlnak és úgy merevednek le, miközben mindegyik egyformán gyenge. Nem egy nyerő szituáció.
Mivel a testünk egy jól kitalált, egységként működő rendszer, ha valahol felborul az egyensúly, ha bármi meghibásodik, az automatikusan rántja magával a többi részt.
Ha a csípő környéke, a medence, vagy akár a nyak pozíciója eltér az ideálistól – amire nagy esély van a mai életmódunk alapján – simán jelentkezhet a térdedben a tünet. Ezért fontos, hogy a testet egyben is vizsgálva-megfigyelve keressük az okot, a kiindulópontot, ne csak a fájdalom helyére koncentráljunk. Egy lábboltozatsüllyedés alapjaiban boríthatja a rendszert, amit persze igyekszik korrigálni a kis testünk, adott esetben egész máshol okozva tüneteket. Gondoltad volna, hogy a bokasüllyedéstől is fájhat a térded – de még a fejed is?
Az egyenletes erősítéssel és nyújtással sokat tehetsz a felborult egyensúly visszaállításáért. Ne csak a problémás területre fókuszálj, pl. térd fájás esetén csak a térd környékére. Érdemes egész testben gondolkodnod és mindent egységesen átmozgatni.
Ez az okos mozgás nagy előnye az egészségügy tüneti vagy egyből drasztikus kezelést preferáló hozzáállásához képest.
Természetesen van olyan szituáció, amikor nincs mese, ha valami elkopott, bajosan növesztjük vissza és van az a fájdalom, amit muszáj tompítani stb. DE!
