Jóga filozófia: tiltások és ajánlások

A Vörösmarty rádiós műsor kapcsán – amiben Sasvári Csilla műsorvezetővel jártuk körbe a jógát rengeteg szempontból – többen jeleztétek, hogy érdekelne titeket a jóga filozófia egy laikusoknak is közérthető, a mindennapokban alkalmazható megközelítésből, írhatnék erről alkalomadtán. Tegyünk egy próbát!

A jóga rendszerének megismerését érdemes a jóga 8 ágával kezdeni. Ebből egyébként kettőt már biztosan rendszeresen gyakorolsz, ha jógázol: az ászanákat és a pránajámát még a leggyakorlatiasabb “sportjóga” foglalkozások is alkalmazzák.

A jóga 8 ágának két első pontja, a Jáma és a Nijáma fogalmazza meg azokat az erkölcsi alapelveket, amelyek követését minden jógásnak illik célként kitűzni az életében. Ezek olyan tiltások és ajánlások, amelyek egyébként több kultúrkörben is megjelennek, mint annak a kulcsai, hogy hogyan legyünk jóban önmagunkkal és egymással.

Természetesen minden egyes pontot hosszan lehetne elemezni, de az én célom az, hogy közelebb hozzam hozzátok a jógát (márpedig a hosszas jógafilozófiai eszmefuttatások inkább azoknak izgalmasak, akik már valamennyire beleásták magukat a témába).

Már az alábbi címszavas leírásokban is igyekszem túlmutatni a szó szerinti értelmezésen, szóval vigyázat, szubjektivitás-veszély! 😉

JÁMA

Ahimszá – udvariasság, segítőkészség, kedvesség (nem szimplán csak az erőszakosság elutasítása, a “nem-ártás”, ami a szó szerinti jelentés)

Szatja – becsületesség, tisztességesség, igazságosság, fair play (és nem csak annyi, hogy “ne hazudj”)

Asztéja – adományozás, szolgálatkészség (túl azon, hogy “ne lopj”)

Brahmacsarja – nem csak önmegtartóztatás, de a kapcsolatok ápolása, közösségépítés

Aparigraha – szabadság, felszabadultság (nem csak a függőségeink, a birtoklásvágyunk megzabolázására törekvés)

NIJÁMA

Saucsa – tisztaság, testi-lelki, úgy is, mint eltisztítani az útból az akadályokat, megszabadulni az 5 fő energiaáramlás-gátló blokktól, amik a túlzott feszültség, a túlzott “lazaság” (hanyagság), túllégzés, túlgondolás és túlevés

Szantósa – dolgozni azon, hogy elégedett és boldog legyél (és nem egyszerűen csak elfogadni a helyzetedet)

Tapasz – szenvedélyesen odatenni magad, hogy kihozd a legjobbat; megtenni mindent, ami csak tőled telik

Szvádhjája – tanulmányozni, megismerni önmagad, felfedezni az igazi belső éned

Ísvara pranidhána – szeretet, áhítat, törődés, gondoskodás

Úgy gondolom, egyértelmű, hogy ezek nem valami keleti, misztikus, szektás izék, amiktől agymosott remetékké változunk, amint elolvassuk őket… hanem teljesen érthető törekvések. Amiken dolgozva kicsivel jobb emberek lehetünk egy élhetőbb világban.

Majd még írok külön-külön is róluk, addig is jó filózást! De azért gyertek gyakorolni is 🙂