Egy kis olvasnivaló
A Music Backstage internetes zenei magazin részéről keresett meg Suri Andi, hogy kidumáljuk, hogyan lesz egy rock zenészből jógaoktató, egyáltalán hogyan viszonyul a zenélés, azon belül is a rockerkedés a jógához.
Ha érdekel, honnan jöttem, merre tartok és mit gondolok erről az egészről, szívesen ajánlom figyelmedbe a cikket!
Andinak (és a Music Backstage-nek) pedig köszönöm a remek és tartalmas beszélgetést!
“Az is nyilvánvaló, hogy aki zenével foglalkozik, az általában érzékenyebb a világ dolgaira, még akkor is ha játssza a kemény macsót. (…) Márpedig az érzékenyebb embereket sokkal jobban megviseli a személytelen, adathalmaz világ, ahol az ember már nem is ember, hanem humán erőforrás, és ebbe kellene valahogy beilleszkednünk.
Ugyanakkor nincs igazán előttünk minta, hogy mégis hogyan lehetne ezt a természetestől eléggé elrugaszkodott helyzetet jól kezelni, hiszen, lássuk be, látványosan kevesebben mozognak otthonosan ebben a világban, mint ahányan nem, lásd a teli kocsmákat, vagy egyáltalán a besavanyodott fejeket mindenfelé.
Na erre például már önmagában a testmozgás is remek gyógyír, de a jóga, mint életmód rendszer pláne nagyon szép, kerek, kipróbált, működőképes alternatívát ad, miközben segít abban, hogy hogyan tudod a dolgokat úgy a helyükre tenni, hogy nyugalomhoz és felfrissüléshez jusson a lelked és a tested is. Ja és teljesen jól adaptálható a mai nyugati emberre, egyáltalán nem kell szektás remetének állnod, vagy hasonló extrém, idejétmúlt dolgokat csinálnod.
Sokkal inkább egy visszatérésnek képzeld ahhoz, amire a tested kitalálták, amihez az idegrendszered évezredek óta szokott és amit igényel, ellensúlyozva a felgyorsult, őrült és egészségtelen világot, amit az utóbbi évtizedekben létrehoztunk itt magunknak.”
Kattints ide és olvasd el a cikket!
