Hát ugye, 2020-at inkább hagyjuk. Káosz, frusztráltság, félelem egy világjárványtól, ami esetleg gyökeresen megváltoztatja az életünket, bizonytalanság, korlátozások, még több bizonytalanság, aztán bosszússág a bizonytalanság miatt. Újratervezés, aztán módosítás, aztán megint… túl kevés infó, vagy ha úgy vesszük, túl sok infó, de vajon mi az igaz belőle? Bizalomvesztés, sőt, időnként kilátástalanság…
De itt vagyunk, túléltük, megcsináltuk! Olyan szinten lettünk kreatívak, ahogy sosem hittük volna, az életösztönünk, az alkalmazkodóképességünk, a rugalmasságunk mind-mind túlteljesítettek. Az, hogy mire volt elég, más kérdés, de a tudat, hogy mindent megtettünk, vigasztal, bárhol is tartunk most – megyünk előre!
Mindenesetre 2020 után az újévi fogadalmak jelentősége kissé átértékelődik. Ember tervez… na ja. A változás az egyetlen állandó. Coelho forog a sírjában, pedig még meg sem halt.
A bizonytalanság még mindig itt van, és gyanús, hogy 2021-ben sem fog minket békén hagyni. Az elmúlt év – ami inkább egy évtizednek tűnt – új, eddig maximum filmekből ismert stresszhelyzeteket teremtett, a szorongási szintünk az egekben a munka, a tanulás és még a szabadidőnk eltöltése miatt is.
Kattints ide a folytatásért