Amit megeszel

A járványhelyzet miatt most volt az amúgy tavaszi léböjtkúra tábor, amit a szokásosnál is jobban vártam, hiszen a különleges helyzet okozta elvonási tünetek miatt már nagyon jólesett végre újra emberek között lenni, bandázni.

Különösen jó csapat gyűlt össze, csupa fekete öves léböjtkúrázó, ami egyrészt megkönnyítette a táborvezetést, másrészt remek beszélgetésekre adott lehetőséget. Mondjuk ez általában így szokott lenni, mármint, hogy nagyon jó és mély és hasznos és tanulságos eszmecserék zajlanak esténként a táborban, de mindig öröm újra és újra részt venni bennük, tanulni belőlük, és így, hogy csupa rendszeres visszatérő gyűlt össze, már ismertük egymást, még jobban bele tudtunk merülni.

Az egyik ilyen téma, a tábor tematikáját tekintve nem meglepő módon, a táplálkozásunk volt. Hogy hogyan változott meg az utóbbi évtizedekben, és hogy ez mi mindent befolyásol, és hogy miért alakult ez így, és miért nem kapunk már észbe.
Kattints ide a folytatásért

Átlagos

Ha valakire, vagy valamire azt mondjuk, hogy “átlagos”, az legtöbbször nem éppen dicséret. Sőt, inkább lekicsinylő, hiszen ki szeretné magáról, a teljesítményéről ezt hallani: átlagos…

Pedig az, hogy átlagos, nem pont azt jelenti, amire elsőre asszociálsz. Az átlagos valójában egyáltalán nem rossz.

Ha azt vesszük, kb. 70 százalékunk átlagos. Ez puszta matematika, kérlek ne szívd mellre 🙂 Amúgy ez a “ne szívd mellre” mekkora légzőgyakorlatos szleng, atyaúristen, most esik le 😲 De vissza a témához 😁 Szóval:

Ha fittségről beszélünk, belátni azt, hogy átlagosak vagyunk azt jelenti, hogy realistán és őszintén viszonyulunk a testmozgás életünkben játszott szerepéhez. Hogy tudjuk, hogy nem az olimpiára készülünk, sem világcsúcsok megdöntésére, hanem az egészségünkért mozgunk. Értjük, hogy mit jelent számunkra a mozgás, hogy milyen a számunkra hasznos mozgás(!), ami tartósan az életünk része lehet, sőt, kell, hogy legyen.
Kattints ide a folytatásért

A hangulati tényező

Egy kerek gyakorlásnak több szempontnak kell megfelelnie.

Amellett, hogy a résztvevők céljait támogatja és szakmailag korrekt, fontos a támogató közeg, a jó hangulat is. Sokkal könnyebb fejlődnöd, ha szereted, amit csinálsz; ha jó a társaság és emiatt (is) szívesen mész az órákra; ha motiváljátok, motiváljuk egymást.

Ezek az összetevők külön-külön nem igazán működnek. Nyilvánvalóan csak a hangulattól nem lesz fejlődés, de lehetsz te szakmailag akármilyen penge, ha nem tud érvényesülni, mert “melletted bimbójában hervad el minden virág” (Váratlan utazás S01 E11) 😀

A célom, hogy ne csak egyszerűen jógázzunk, tornázzunk, hanem közösségként, egyfajta egészség klubként támogassuk egymást. Mindenkinek könnyebb, ha közösen küzdhetünk az egyéni céljainkért.

Köszönöm, hogy partnerek vagytok ebben és örülök, ha segíthetek! 🙏❤️
Kattints ide a folytatásért

A normális illúziója

Kíváncsi lennék, hogy élitek meg a jelenlegi helyzetet!

Nem elsősorban az érzelmi részére értem, hiszen nem nehéz megtippelni, hogy a kívülről jövő kényszer a sémáink megváltoztatására mindig frusztrációt szül, maximum a mértékében és a konkrét megnyilvánulásában lehetnek különbségek.

Inkább az érdekelne, hogy milyen tanulságokat szűrsz le ebből az egészből!

Az elmúlt pár hét alatt kidühöngted magad; sajnáltad is eléggé; szidtad, akiket okolsz… rendben! De remélem mostanra eljutottál odáig, hogy ez van és lehet, hogy egy darabig még ez is lesz – muszáj kihozni belőle, amit ki lehet.

Biztos vagyok benne, hogy abban egyetértünk, hogy minden helyzetből tanulhatunk. Nagyon remélem, hogy abban is, hogy olyan nincs, hogy felteszem a kezem, kész, vége!*

“Ember: küzdj és bízva bízzál!”

Úgyhogy lássuk: te mit tanulsz belőle? Mit viszel tovább arra az időszakra, amikor már újra normalizálódik a helyzet – jelentsen ez bármit is – hogyan módosítja (vagy erősíti meg) a szemléleted, amit most tapasztalsz?
Kattints ide a folytatásért

Túl sok adat, túl kevés elemzés

Amikor rengeteg az információ, de nem szánsz elég időt a pontok összekötésére, az összefüggések megértésére, az ugyanúgy túlterheli az agyad, mint a túlevés az emésztőrendszeredet.

Sajnos a mai oktatás leginkább erről szól, még a tanfolyamok jó része is. De a netről ránk ömlő infó-áradat ugyanez pepitában.

Pláne most, a szobafogságban, minden adott, hogy sokkoljuk magunkat, hogy túladagoljuk az agyunkat, a lelkünket.
Kattints ide a folytatásért

Rendszeresség

A home office egyik nagy kihívása pont az, ami elsőre olyan vonzónak tűnhet benne: a szabadság. Az, hogy te osztod be az idődet. Ami nem is olyan könnyű.

Külső kényszer nélkül könnyen kicsúszhat a kezedből az irányítás, ami a napirendedet illeti.

Egy ideig persze ez a legnagyobb királyság: alszom tízig; majd pizsamában vagyok délig – ha be kell jelentkeznem, akkor csak félig 😁 – délután meg nem csinálok semmit; majd éjjel bepótolom!
Kattints ide a folytatásért

A kerti pad és a spiritualitás

Képzeljétek, készítettem egy kerti padot! Oké, de hogy jön ide a spiritualitás? Hát így:

Az elszállt fazonoknak fontos a földelés.

Ha inkább elméleti ember vagy, nem az a gyakorlatias típus; ha (túl) sokat agyalsz, de a cselekvés, a megvalósítás nem az erősséged; ha veled kapcsolatban is elhangzott már, hogy “na az életből felmentett spiri/művész/filozófus stb.”, akkor valószínűleg te is ebbe a csoportba tartozol.

A jóga szerint a gyökércsakra a felelős a kapcsolatodért a fizikai, az anyagi világgal. Tágabb értelemben az életfunkciók, a biztonságérzet, az önértékelés, az életerő tartozik a gyökércsakrához.
Kattints ide a folytatásért

Arra fókuszálj, amire hatni tudsz

A vírus terjedésére ugyan van hatásod, de teljesen kontrollálni mégsem tudod. Viszont ha egész nap a rémhírekre fókuszálsz, az állandó stressz tuti felzabálja az immunrendszered.

Tájékozódj, de ne lógj egész nap a híreken, mert az tuti kontraproduktív.

Inkább arra figyelj, amire tényleg és nagymértékben hatni tudsz:
a testedre, az egészségedre

Egyél normálisan! Figyelj oda, mit és mennyit eszel a megváltozott helyzetedben. A magasabb stressz szinttel jobban kívánod az édességet, cserébe kevesebbet mozogsz… a többit te is kitalálod. Egyél egészségesen, ezzel is támogasd az immunrendszered.

Igyál eleget. Mármint vizet. Nehogy a nagy alkoholos stresszoldásban úgy maradj… Szóval mondjuk inkább úgy, hogy hidratálj!

Mozogj rendszeresen. Bármit, csak mozogj!

És ha már így alakult: pihenj, aludj, töltődj! Az alvás a legjobb gyógyszer! Ha bepótolni nem is lehet, amit eddig a nagy hajtásban kihagytál, de pár hét egészséges életritmus csodákra képes.

Még egyszer: hagyd a rémhíreket! Délután, pláne este már ne ezeken pörögj, mert akkor tuti rosszul alszol.

Este lazíts, jógázz, tornázz, jógatornázz 🙃 meditálj, légzőgyakorlatozz, olvass valami lazát és aztán aludj jó nagyokat!

Rendkívüli közlemény: online folytatjuk a jóga tornát

Figyelve a fejleményeket, úgy érzem, hogy a jelenlegi helyzetben az a helyes döntés, ha átmenetileg szüneteltetjük a közös gyakorlásainkat.

Minden hiteles szakértői nyilatkozat azt szorgalmazza, hogy aki csak teheti, vonuljon önkéntes karanténba, hogy a járvány elterjedésének lassításával segítsük elkerülni az egészségügy összeomlását.

Ha már egyszer így alakult, kérlek ne stresszelj azon, amire nincsen hatásod. Inkább lassíts egy kicsit. Legyél a gyerekekkel. Segítsd az időseket. Pótold be, amit évek óta halogatsz a sok munka miatt, legyen az barkácsolás, olvasás, zenehallgatás, vagy bármi, ami eddig a háttérbe szorult.

Teremtsd meg a körülményeket és továbbra is mozogj, tornázz rendszeresen! Mozgás hiányában nem csak testileg érzed magad kényelmetlenebbül, de az immunrendszered is sebezhetőbb lesz, ami elég nagy luxus lenne ezekben a bonyolult időkben.
Kattints ide a folytatásért

Hogyan szeresd meg a rendszeres mozgást

Ezt a cikket elsősorban azoknak ajánlom, akik szerint a mozgás, az edzés csak szívás lehet.

Jó lenne rendszeresen mozogni,
de hát ki akar szenvedni?!

Ha ismersz ilyet, nyugodtan küldd tovább neki! 😉

Egyesek szerint a fitnesz (gonosz) definíciója:
• amikor lelkiismeretfurdalásból olyasmit csinálsz, amit amúgy utálsz,
• azért, hogy olyanoknak tetssz, akiket nem is ismersz és hogy
• mutatós tested legyen, ami viszont túl fáradt ahhoz, hogy jól szórakozz benne.

A legtöbben utálnak edzeni. Fárasztó és unalmas és sokszor olyan lassan vezet eredményre, hogy azt közel lehetetlen kivárni.

Muszáj ennek így lennie?
De nem ám!

Ez a vélekedés – mármint, hogy az edzés szívás – olyan általános a társadalom nem-sportoló tagjai között, hogy amikor szóba kerül, hogy a mozgás jóleső és élvezetes is lehet, sokan nem is tudják hová tenni ezt az információt. Hogy a fenébe lehetne az a kínszenvedés élvezetes?
Kattints ide a folytatásért