Lépésről lépésre

Avagy hogyan NE tanulj

Biztosan ismered a bűvésztrükköt, amikor egy hölgyet dobozba zárnak és kettéfűrészelnek. 📦✂

Tegyük fel, hogy meg akarod tanulni ezt a trükköt. Hogyan állnál neki? 🤔

Több módszerből választhatsz, de abban biztos vagyok, hogy mit nem fogsz csinálni:

“Hol az a fűrész, megpróbálom, aztán meglátjuk, mi lesz!” 🧐

Mégis, amikor a fizikális képességeinkről van szó, pont ez az a módszer, ami a legnépszerűbb…

Kattints ide a folytatásért

Nézőpontok

Miközben haladsz előre az utadon, fontos, hogy megtanuld értékelni azt, ahol éppen tartasz.

Vigyázz! A “majd elégedett leszek, ha…” kezdetű gondolatmenet csapda! Fontos, hogy megtaláld az örömöd, a “boldogulásod” a jelenben is.

Miért ne lehetnél egyszerre elégedett ÉS elkötelezett a tanulás, a fejlődés mellett?

Mutatom: hogyan érkezz be százezrediknek egy versenyen, mégis bajnokként 😎😂

Kattints ide a folytatásért

Műanyag detox: műanyagtalaníts!

Mert a szelektálásnál is fontosabb a megelőzés!

Ne ijedj meg, hogy neked ez túl sok egyszerre, vagy ilyesmi. Nekem is és szerintem mindenkinek, hiszen másképp szocializálódtunk és a régi minták felülírásához kell idő (és persze elszántság).

De el kell indulni ebbe az irányba és a kis lépések is számítanak.

Nézd át az ábrát, válaszd ki, ami relatíve könnyebben megoldható (vagy már amúgy is úgy csinálod) és kezdd azokkal. Aztán időnként tegyél hozzá még valamit.

Hajrá!

Kattints ide a folytatásért

Türelem, alázat

A felgyorsult élet nem csak azt jelenti, hogy pikk-pakk eljuthatunk a világ másik végére, vagy hogy szinte bármilyen adat, információ pillanatokon belül elérhető a neten.

Hanem azt is, hogy már el is várjuk, hogy így legyen.

Ha valamit kitalálunk, legyen meg azonnal! “Hogy-hogy nincs készleten?! Csak holnapraaa?? Kérem a panaszkönyvet!!”

Türelmetlenek vagyunk, sietünk, kapkodunk, sőt, követelünk – és csalódottak, frusztráltak vagyunk, ha valamire várni kell. Vagy ha valamiért tenni kell. Pláne következetesen, kitartóan.

Ugyanez érvényes a mozgással, a “jól-léttel” kapcsolatos céljainkra is.
“Adj Uram, de rögtön! Gyere már, lelki béke, mégis meddig várjak?!”

Kattints ide a folytatásért

A JÓISTEN ABLAKAI

“Miért tűnt el a lassúság öröme? Hol vannak a hajdani ődöngők? Hol vannak a népdalok semmittevő hősei , a vándorlegények, akik malomról malomra járnak és a csillagos ég alatt alszanak? Eltűntek volna a mezei ösvényekkel, a rétekkel, a tisztásokkal, a természettel együtt? Egy cseh mondás szép hasonlattal határozza meg édes semmittevésünket: nézegetik a Jóisten ablakait. Aki a Jóisten ablakait nézegeti, az nem unatkozik, az boldog.”

Milan Kundera: Lassúság

Kattints ide a folytatásért

A túl sok mozgás veszélyei

Nem mozogsz te túl sokat?!

Ha rendszeresen jógáztok, akár reggeli tornaként, akár esti levezetésként; pláne, ha nem csak jógáztok, de még sportoltok is valamit 😉valószínűleg már megkaptátok megjegyzésként, hogy:

Nem viszed túlzásba a mozgást?
Nem lesz ez sok?

…és nem is feltétlenül az “én azért nem mozgok, nehogy előbb elhasználódjak” kaliberű csapatra gondolok, hanem olyanokra, akik amúgy kiérdemelték, hogy megnyugtassuk őket.

Úgyhogy nézzük a matekot!
Ami nagyon egyszerű.

Kattints ide a folytatásért

A teljes gyógyuláshoz a lelket is gyógyítani kell

Ha valamilyen trauma ér, a tested emlékezni fog rá. Ha hasonló körülmények közé kerülsz, az ugyanolyan testi tüneteket idézhet elő, mint az eredeti esemény 😮🧐

Ez egy belénk kódolt ősi ösztön, ami reflexszerűen működik. Nem csak nálunk, embereknél, de az állatvilágban, sőt, még az egysejtű organizmusok szintjén is.

Például, tegyük fel, hogy valaha elütött egy zöld autó. Ha bármikor zöld autót látsz közeledni, nem csak összeszorul a gyomrod, de egész extrém tüneteket is produkálhatsz.

Ha mozgás közben sérülsz meg, könnyen előfordulhat, hogy az adott mozgást száműzöd, rosszabb esetben magát a mozgást, úgy ahogy van, kezded el kerülni nagy ívben.

Kattints ide a folytatásért

Amit megeszel

A járványhelyzet miatt most volt az amúgy tavaszi léböjtkúra tábor, amit a szokásosnál is jobban vártam, hiszen a különleges helyzet okozta elvonási tünetek miatt már nagyon jólesett végre újra emberek között lenni, bandázni.

Különösen jó csapat gyűlt össze, csupa fekete öves léböjtkúrázó, ami egyrészt megkönnyítette a táborvezetést, másrészt remek beszélgetésekre adott lehetőséget. Mondjuk ez általában így szokott lenni, mármint, hogy nagyon jó és mély és hasznos és tanulságos eszmecserék zajlanak esténként a táborban, de mindig öröm újra és újra részt venni bennük, tanulni belőlük, és így, hogy csupa rendszeres visszatérő gyűlt össze, már ismertük egymást, még jobban bele tudtunk merülni.

Az egyik ilyen téma, a tábor tematikáját tekintve nem meglepő módon, a táplálkozásunk volt. Hogy hogyan változott meg az utóbbi évtizedekben, és hogy ez mi mindent befolyásol, és hogy miért alakult ez így, és miért nem kapunk már észbe.
Kattints ide a folytatásért

Átlagos

Ha valakire, vagy valamire azt mondjuk, hogy “átlagos”, az legtöbbször nem éppen dicséret. Sőt, inkább lekicsinylő, hiszen ki szeretné magáról, a teljesítményéről ezt hallani: átlagos…

Pedig az, hogy átlagos, nem pont azt jelenti, amire elsőre asszociálsz. Az átlagos valójában egyáltalán nem rossz.

Ha azt vesszük, kb. 70 százalékunk átlagos. Ez puszta matematika, kérlek ne szívd mellre 🙂 Amúgy ez a “ne szívd mellre” mekkora légzőgyakorlatos szleng, atyaúristen, most esik le 😲 De vissza a témához 😁 Szóval:

Ha fittségről beszélünk, belátni azt, hogy átlagosak vagyunk azt jelenti, hogy realistán és őszintén viszonyulunk a testmozgás életünkben játszott szerepéhez. Hogy tudjuk, hogy nem az olimpiára készülünk, sem világcsúcsok megdöntésére, hanem az egészségünkért mozgunk. Értjük, hogy mit jelent számunkra a mozgás, hogy milyen a számunkra hasznos mozgás(!), ami tartósan az életünk része lehet, sőt, kell, hogy legyen.
Kattints ide a folytatásért

A hangulati tényező

Egy kerek gyakorlásnak több szempontnak kell megfelelnie.

Amellett, hogy a résztvevők céljait támogatja és szakmailag korrekt, fontos a támogató közeg, a jó hangulat is. Sokkal könnyebb fejlődnöd, ha szereted, amit csinálsz; ha jó a társaság és emiatt (is) szívesen mész az órákra; ha motiváljátok, motiváljuk egymást.

Ezek az összetevők külön-külön nem igazán működnek. Nyilvánvalóan csak a hangulattól nem lesz fejlődés, de lehetsz te szakmailag akármilyen penge, ha nem tud érvényesülni, mert “melletted bimbójában hervad el minden virág” (Váratlan utazás S01 E11) 😀

A célom, hogy ne csak egyszerűen jógázzunk, tornázzunk, hanem közösségként, egyfajta egészség klubként támogassuk egymást. Mindenkinek könnyebb, ha közösen küzdhetünk az egyéni céljainkért.

Köszönöm, hogy partnerek vagytok ebben és örülök, ha segíthetek! 🙏❤️
Kattints ide a folytatásért